A mozi igazi kincsesbányának bizonyult: Hartmannéknak olyan jól ment az üzlet, hogy 1911-ben a Lackner Kristóf utca 10. alá költöztek, a Schármár Károly tervezte, kifejezetten mozgóképszínháznak emelt új épületbe. A mozivállalkozások gombamód szaporodó kísérleteit látva a város vezetése korlátozta a magánmozik számát, és felismerve az üzleti lehetőséget, 1913-ban a Városháza mögötti üres telken megnyitotta saját intézményét, a Városi Mozit. A két vállalkozás között éles konkurenciaharc indult. A jogi csatározás végén a város kimondta, hogy a Lackner utcai ingatlan nem a testvéreké, így Hartmannéknak végül távozniuk kellett a ma kerékpárboltként ismert épületből.
A fivérek azonban nem adták fel. 100 évvel ezelőtt, a Torna utcában húzták fel új, impozáns mozijuk épületét, amelyet már Elite Mozgó néven nyitottak meg 1926. október 30-án. Az I. világháború utáni tüzelőanyag-hiány, az áramkimaradások, majd a gazdasági válság és a hangosfilm megjelenése mindkét felet alkalmazkodásra kényszerítette. A korábbi rivalizálást felváltotta a racionalitás: a Városi Mozi és az Elite összehangolta a jegyárakat, megosztotta a premiereket, és elkerülte a párhuzamos vetítéseket a kiszámíthatóbb működés érdekében.